Az elmúlt években a kriptovaluták nemcsak a befektetők és a technológia rajongói, hanem a környezetvédők figyelmét is felkeltették. A digitális valuták növekvő népszerűsége vitákat váltott ki arról, hogy használatuk hogyan hat a környezetre. Ebben a cikkben a kriptovaluták és a blockchain-technológiák pozitív és negatív környezeti hatásait vizsgáljuk meg.
Mik a zöld kriptovaluták: a legzöldebb kriptovaluta – 2024
A zöld kriptovaluták olyan digitális valuták, amelyeket a környezeti fenntarthatóság szem előtt tartásával hoztak létre. Olyan alternatív konszenzusos módszereket használnak, mint a Proof-of-Stake (PoS) vagy más innovatív mechanizmusok, amelyek jelentősen csökkentik az energiafogyasztást, és egyes esetekben aktív környezetvédelmi projekteket támogatnak.
Miért fontos?
A tanulmányok azt mutatják, hogy a hagyományos kriptovaluta mining óriási mennyiségű energiát igényel, amelyet gyakran fosszilis tüzelőanyagokból nyernek. Ez növeli a szén-dioxid-kibocsátást és negatívan hat az éghajlatra. Ezért a zöld kriptovaluták létrehozása és felhasználása fontos a pénzügyi szektor és a bolygó egészének jövője szempontjából. A zöld technológia alkalmazása a kriptopénz-iparban segíthet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében és a fenntarthatóság előmozdításában.
2024-ben a zöld kriptovaluták közé tartozik a PoS konszenzusmechanizmussal működő Cardano (ADA), a szintén PoS-t használó Algorand (ALGO), amely gyors tranzakciófeldolgozást biztosít alacsony energiafogyasztás mellett, a Liquid Proof-of-Stake mechanizmust használó Tezos (XTZ) és mások.
Miért tekinthető a PoS konszenzusmechanizmus környezetbarátnak?
A PoS környezetbarátságához hozzájáruló egyik legjelentősebb tényező a PoW-hoz képest jelentősen alacsonyabb energiaigénye. A PoS mechanizmusban a hálózati résztvevők (validátorok) blokkokat hoznak létre és tranzakciókat validálnak az általuk “feltett” (staking) kriptopénz mennyisége alapján. Ehhez nincs szükség nagy teljesítményű számítástechnikai eszközök használatára, ami jelentősen csökkenti az energiafogyasztást.
A PoW-val ellentétben, ahol a nagy, erős létesítményekkel rendelkező nagy játékosok száma egyre nő, a PoS lehetővé teszi, hogy több résztvevő vegyen részt a konszenzusmechanizmusban. Ez nemcsak a decentralizációt növeli, hanem csökkenti a részvételhez szükséges vagyon és erőforrások koncentrációját is, így a rendszer igazságosabbá és befogadóbbá válik.
A technológia hatásának pozitív aspektusai
A blockchain technológiák olyan decentralizált megoldásokat kínálnak, amelyek hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődéshez. Például felhasználhatók az ellátási láncok nyomon követésére, ezáltal növelve a környezeti átláthatóságot. Ez lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy jobban gazdálkodjanak erőforrásaikkal és csökkentsék környezeti hatásukat.
Több blockchain alapú projekt és vezető tanácsadó cég, például a McKinsey & Company, az Accenture és a Big Four is vizsgálta a blockchain technológiában rejlő lehetőségeket az éghajlatváltozás kihívásainak leküzdésére, és olyan jövőt sejtet, amelyben a szén-dioxid-kereskedelem hozzáférhetőbbé, megbízhatóbbá és hatékonyabbá válik. Ez elősegíti a jobb szén-dioxid-gazdálkodást, és ösztönzi a vállalatokat a tiszta technológiákba való beruházásra.
A blockchain továbbá megkönnyítheti a megújuló forrásokból előállított villamos energia kereskedelmét. A blockchain alapú platformok átláthatóbb és biztonságosabb tranzakciókat tesznek lehetővé a zöldenergia-termelők és fogyasztók között.
Vannak viszont negatív tendenciák is
Az új blokkok létrehozása és a tranzakciók megerősítése az olyan hálózatokban, mint a Bitcoin, komoly számítási teljesítményt és következésképpen hatalmas mennyiségű villamos energiát igényel. Több tanulmány is azt mutatja, hogy a kriptovaluták energiafogyasztása meghaladhatja egyes országok energiafogyasztását. Ez aggodalomra ad okot, mivel az energia nagy részét szénhidrogénforrásokból állítják elő.
A kriptovaluta mining ugyanakkor komoly mennyiségű elektronikus hulladékot is termel. Az elavult és nem hatékony mining berendezéseket gyakran kidobják, ami tovább terheli az amúgy is túltermelő bolygót. Eközben egyes kriptovaluták olyan konszenzus algoritmusokat használnak, amelyek hatalmas mennyiségű számítási teljesítményt igényelnek. Az olyan kevésbé energiaigényes modellekkel ellentétben, mint a Proof-of-Stake, a hagyományos modellek, mint a Proof-of-Work, jelentősen növelik a szén-dioxid-kibocsátást.
Miért veszélyes a mining a környezetre, és mit lehet tenni ellene?
A kriptovaluta mining az elmúlt években valódi jelenséggé vált, és számos befektető és rajongó figyelmét felkeltette. Azonban, mint minden más tevékenységnek, a mining-nek is megvannak a maga árnyoldalai, különösen a környezet szempontjából.
A mining hatalmas mennyiségű villamos energiát igényel. A versenyképes Bitcoin mining műveletek például egész farmokat használnak nagy teljesítményű ASIC-eszközökkel, és sajnos ennek az energiának a nagy része fosszilis tüzelőanyagokból származik. Azokban a régiókban, ahol az energiát szénből nyerik, a levegőre és az ökoszisztémára gyakorolt negatív hatás különösen érezhetővé válik. Ez nemcsak a globális felmelegedéshez vezet, hanem a közelben élők életminőségének romlásához is.
A mining-hez speciális berendezésekre is szükség van, amelyek gyorsan elavulnak. Ez ártalmatlanítási problémát okoz: sok eszköz a hulladéklerakókban végzi, ahol nem lehet őket újrahasznosítani. Az elektronikus hulladék mérgező anyagokat tartalmazhat, amelyek károsak a környezetre.
Mit lehet tenni?
- Váltás megújuló energiaforrásokra.
- Alternatív konszenzusmechanizmusok.
- Modern megoldások bevezetése a mining-ben.
- A mining környezeti hatásainak tudatosítása. Ez egy kulcsfontosságú lépés, amelynek révén a társadalomnak el kell jutnia oda, hogy csak olyan kriptovalutákat fogyasszon, amelyek minimális hatással vannak a természetre.
A bolygónk állapotáért mindannyiunk felelőssége. Ha a kriptoipar és az egyes bányászok elkezdenek a jövőre gondolni a fenntartható gyakorlatok bevezetésével, akkor ez a folyamat enyhüléshez vezet, és környezetbaráttá teszi a mining-et.
A jövő és a javítás lehetőségei
A negatív aspektusok ellenére a kriptovaluták és a blockchain technológiák fejlődése lehetőségeket kínál a környezeti helyzet javítására. Az új megközelítések és a közvélemény tudatosságával végzett munka segíthet csökkenteni a kriptovaluták természetre gyakorolt negatív hatását.
Emellett a kriptovaluták tudatos használatára irányuló oktatási programok és eszközök segíthetnek az erőforrásokhoz való felelősségteljesebb hozzáállás kialakításában.
A kriptovaluták és a blockchain technológiák pozitív és negatív környezeti hatásokkal egyaránt rendelkezhetnek. Ennek a hatásnak a mértéke pedig attól függ, hogy a társadalom hogyan használja ezeket a technológiákat. Tekintettel az éghajlatváltozás globális kihívásaira, elengedhetetlen, hogy egyensúlyt találjunk a technológiai innováció és bolygónk védelme között.